Szűkítési lehetőségek:
Általános
Gitár
Basszusgitár
Erősítő
Effekt
Billentyű
Dob
Hangosítás
Stúdiótechnika
PC/MAC
Fúvós
Vonós
Kiegészítők
Gyerek zóna
  • Nehéz-e megtanulni gitározni?
      Ez a kérdés gyakran elhangzik üzletünkben. A válasz nagyon egyszerű. Könnyű megtanulni, ha időt szánunk rá és rendszeresen gyakorlunk. A hangszeres játék nagyon kreatív és szórakoztató dolog, valószínűleg ezért is hívják a tevékenységet játéknak. Összehozza az embereket és jó kedvet csinál, táncra késztet, vagy éppen koncentrálttá tesz. Az, hogy ezt milyen szinten akarjuk művelni csak rajtunk múlik. Néhány alapakkord elsajátításával már lekísérhetjük a pop-rock slágerek jelentős részét, ezzel pedig egy tábortűzi összejövetel vagy házibuli alkalmával a társaság középpontjába kerülhetünk és jelentősen felhívhatjuk magunkra az ellenkező nemű hallgatóság figyelmét. A következő lépcsőfok ezután még nem a Wembley, de további szorgalmas gyakorlással, egy-két új szólófigura és ritmusképlet betanulásával egy zenekarban landolhatunk és komoly esély van rá, hogy hamar kis klubokban töltjük hétvégi estéinket, csak éppen nem a nézőtéren, hanem a színpadon, ami nem kevéssel vagányabb dolog. És hogy ezután hova és meddig jutunk el a zene segítségével, már csak rajtunk múlik, de sosem szabad elfelejteni, hogy minél többet foglalkozunk hangszerünkkel, annál többet kapunk vissza. A cél mindig az, hogy jól érezzük magunkat, és ehhez gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni kell!


  • Milyen gitárt vásároljak kezdéshez, illetve kezdhetem-e a gitározást elektromos gitárral?
      Az első gitár vásárlásakor több szempontot érdemes figyelembe vennünk. Elsődleges szempont általában, hogy a havernak/tesónak/szomszédnak milyen gitárja van. Ez egy jó kiinduló pont, mert meghallgatjuk, hogy egy ismerős kezében hogyan is szólal meg az a bizonyos hangszer. Másodlagos szempont, hogy az általunk jelentősen kedvelt művész milyen hangszeren penget. Ez sem kevésbé elhanyagolható szempont, bár általában az egy nyár alatt összekuporgatott pénzmennyiség egy ilyen hangszer vásárlását nem teszi lehetővé. Felmerül tehát, hogy melyik az a gitár amelyik a pénztárcánkhoz van igazítva, hangzásilag megközelíti, esetleg túlszárnyalja az általunk támasztott követelményeket és bejön a képbe egy új szempont is, ami igencsak fontos, az hogy mennyire kényelmes rajta játszani kezdőként. 3 alapvető gitártípust különböztethetünk meg: vannak nylon-húros klasszikus gitárok, fémhúros western gitárok, és elektromos gitárok - amelyek szintén fémhúrokkal vannak ellátva. A nylon húros hangszereknek kellemes, telt hangjuk van. Bármilyen zene megszólaltatására alkalmasak, de legjobban a klasszikus muzsikák és spanyol zene áll jól nekik. Többnyire zeneiskolákban is ezt kérik a diákoktól. Előnyük kezdés szempontjából az, hogy könnyen játszhatóak, mert a nylon húrokat könnyebb lenyomni mint a fémhúrokat, ezáltal kevésbé okoznak fájdalmat. A gitározás első pár hónapjában ugyanis szembe kell néznünk a bőrkeményedéssel ami létrejön az ujjaink végén. Ez nem egy szörnyű dolog, de az a folyamat, amíg megerősödnek az ujjaink és kellően megkeményedik a bőrréteg a húrlefogás helyén, egy kissé fájdalmas és szokni kell. A fémhúros western gitárok nagyon szépen zengően szólnak, ellenben kezdéskor gyakran fejtörést okoz a már említett “ujjvégfájás”, ami egy kis kitartással pár hét alatt letudható és többé nem árnyékolja be többé gyakorlásunkat. Jól hangzik, ha bármilyen jól ismert slágert pengetünk rajtuk, ugyanis legtöbbször könnyűzenében alkalmazzák őket, de gyakori az elmélyült meditatív zene megszólalása is ezeken a hangszereken, mert hangjuk dinamikus és nagyon kifejező. Az elektromos gitár egy külön műfaj, mivel a megfelelő erősítőegység segítségével a hangereje szinte korlátlan lehet. Ez rossz hír a szomszédoknak, ellenben lehetőségünk van fejhallgatóval is használni, tehát akár halkabb is lehet bármelyik akusztikus gitárnál. Kényelmi szempontból nagy a hasonlóság a fémhúros akusztikus gitárokkal, játéktechnikailag viszont más, ugyanis az elektromos gitár húrjai elektromágneses hangszedők segítségével szólalnak meg, ami bizonyos hangerő felett visszacsatolással jár, tehát gerjed. Ez sokszor búgó vagy sikító hangot eredményez pláne ha torzított hangzással játszunk rajta. Bizonyos zenei stílusokban ez a hangzásvilág alapkövetelmény, és ha azzal a céllal állunk neki a gitározásnak hogy kifejezetten ilyen zenét akarunk játszani, jó döntés lehet az elektromos gitár. Ha viszont nincsenek ilyen merész terveink inkább csak úgy szeretnénk gityózni, akkor ajánlottabb akusztikus hangszerrel kezdeni, ugyanis kezdéshez több szituációban megállja a helyét (bárhol egyből megszólal külön erősítés nélkül, például strandon, vonaton, gitárórán stb.).


  • Használhatom-e az elektromos gitáromat otthon HIFI-berendezésen vagy házimozi rendszeren?
       Az elektromos gitár hangját mindenki ismeri. Ott van a fülünkben évtizedek óta félreismerhetetlenül. Hangzását jelentősen befolyásolja maga a hangrendszer, amin megszólal. Az erősítőberendezések nagyteljesítményűvé válása egybe esik a beatkorszak kezdetével. Akkoriban született meg az igény, hogy az utcán alakult bandák sok ember előtt előadhassák dalaikat. Tehát az elektromos gitár hangkultúrájának megszületése is erre a korszakra tehető. Ekkoriban csak elektroncsöves erősítőket használtak olyan hangszórókkal, amelyek az elektromos gitárt minél inkább hallhatóvá, dominánssá teszi egy bandában. Kiegyenlítetlen frekvenciatartománnyal, jelentős középemeléssel viszont hatalmas dinamikatartománnyal szólaltak meg. Amit játszottak, az zajos volt, szokatlan, minenesetre kiegyenlített kristálytiszta HIFI hangzásnak semmiképpen sem volt nevezhető. És mivel akkoriban is rengeteg nagyon jó dal született, ráadásul az akkori előadók megjelenésükkel, szuggesztív előadásmódjukkal is jelentős befolyással voltak környezetükre, ezért ez a gitárhangzás rendkívül közkedvelt és elfogadott lett. Ez az őrület a mai napig is tart. Sőt a manapság reneszánsza van a gyökerekhez való visszanyúlásnak. A mai bandák a 80-as, 90-es évek steril elektro-korszaka után ismét zajosak és minél hangosabbak akarnak lenni, éppúgy mint régen és az erősítőgyártó cégek is arra törekednek, hogy a tradicionális hangzásokat élesszék újra. Válasz a kérdésre tehát úgy hangzik, lehet gyakorolni HIFI cuccon, mert technikailag megoldható, de sohasem fog úgy megszólalni akár csak egy kissebb tranzisztoros gitárerősítő, tehát nem ajánlott mert bármerre tekergethetjük a hangszínszabályzót csak vakargatni fogjuk a fejünket, hogy ez még nem úgy szól, ahogy kéne neki. Megoldás lehet még a gitár és a HIFI cucc közé iktatni egy multieffektet, amely képes szimulálni egy gitárerősítő hangkarakterét és sok érdekes effektet tartalmaz, de egy ilyen motyó is sokkal jobban szól gitárerősítővel, tehát ez is csak félmegoldás legtöbbször.


  • Milyen pengetőt vegyek?
       A pengetőválasztásnál nincs szerepe annak, hogy milyen hangszerünk van, ugyanis bármely pengetőt lehet használni akár elektromos, akár fémhúros gitárhoz vagy akár nylon húros hangszerhez. Ez leginkább ízlés kérdése, amely kialakul a gyakorlás folyamán. Ha először vásárolunk pengetőt, akkor érdemes többet is venni, hogy kísérletezzünk velük. Léteznek speciális pengetők, mint például az ujjpengetők, amelyeket leginkább fémhúros akusztikus gitárral szoktak használni, vagy fém-, és fapengetők, amelyeknek elsősorban dekorációs értéke van, ezért például kiváló választás ajándéknak.


  • Miért válasszak vastagabb vagy vékonyabb húrkészletet gitáromra?
       Mint az élet egyéb területein, a gitárhúr kiválasztásánál is fontos a méret. A húrok vastagsága ugyanis meghatározza gitárunk hangzását és nagyban befolyásolja a játéktechnikánkat is. Vékonyabb húrokkal bizonyos dolgokat könnyebb kijátszani, ilyenek például a többhangos nyújtások. A vastagabb húroknak ellenben öblösebb, dinamikusabb hangja van. Érdemes kísérletezni a húrvastagsággal addig amíg meg nem találjuk a nekünk és gitárunknak legmegfelelőbbet. Személyesen mindig a vastagabbat szoktam ajánlani, ha nincs konkrét elképzelése az érdeklődőnek, mivel azok a kezet is jobban edzik, és ha jól van beállítva a hangszer, akkor sokszor egy atom kemény húr szett is egész könnyen játszható. A húr szett vastagságát a legvékonyabb húr (többnyire E1) vastagságával szokás megadni. Esetünkben ezt század inch-ben adják meg, de ha vásárlásra kerül a sor elég csak magát a számot bemondani (a húr márkája egy másik kérdés). Fémhúros akusztikus gitáron nagyon vékonynak számít a 9-es készlet - pókhálónak szoktuk hívni, a nagyon vastag pedig a 13-as, vagy annál vastagabb. Egy kezdő számára ezek között érdemes lavírozni. Ha nem tudod eldönteni, akkor ajánlott a 11-es, ami az arany középút. Elektromos gitáron hasonló a helyzet. 8-astól indul, de ott nagyban függ a komfort a gitár menzúrájának hossszától, tehát a szemöldök és a híd közötti húrhosszúságtól. Egy strato-n normál hangolásnál az átlagos húrvastagság 9-es vagy 10-es, a bátrabbak 11-essel is próbálkozhatnak. Les Paul fazonú gitárokra a 10-11-es húrok a megfelelőek általában, mivel ott a rövidebb menzúra lágyabb érzetet nyújt. Léteznek hibrid húr szettek is, amelyek vegyesen vannak összeválogatva. Ilyen példuál a 9-46-os - a három vékonyabb húr 9-es készletből való, a három vastagabb pedig 10-esből, ami azt eredményezi hogy a magasabb lágékban gördülékenyen lehet játszani, tehát a szólisztikus játék könnyebb, viszont a vastag húroknak megvan a kellő feszessége ahhoz, hogy dinamikusan riffeljünk velük vagy erőteljes ritmusjátékba kezdjünk.


  • Mi a különbség a keyboard, a szintetizátor és a digitális zongora között?
       A keyboard általában kíséretautomatikával rendelkező hangszer, legtöbb esetben 5 oktávos szintetizátor mechanikával szerelve, bár léteznek ennél nagyobb oktávszámú félsúlyozott vagy kalapácsmechanikával rendelkező hangszerek is. Legtöbb esetben nincs mód saját hangszínek létrehozására. Szintetizátoroknak hívjuk azokat a hangszereket, amelyek nem rendelkeznek kíséretautomatikával, bár dob alapok, patternek lehetnek bennük, a hangot pedig szintetikusan állítják elő ( bár napjainkban már ezek is javarészt hangmintákkal dolgoznak ). Lényege, hogy rengeteg hangszín áll a felhasználó rendelkezésére, és ezeknek a hangszíneknek a részletgazdag paraméterezhetősége is adott. Tehát gyakorlatilag saját hangszíneket tudunk előállítani a „gyári”hangszínből, ezeket el lehet menteni. Ezen kívül számos olyan funkcióval rendelkeznek, ami megkönnyíti, és izgalmasabbá teszi a színpadi muzsikálást, zeneszerzést, otthoni felhasználást. A digitális zongora fő ismérve, hogy minden esetben 88 billentyűs, és kalapácsmechanikával rendelkezik. A hangszer zongorahangja akusztikus (hagyományos) zongorákból vett hangminták sokasága. A hang minősége attól függ, hogy milyen részletes a hangminta, hány rétegű, és mekkora dinamikai tartományban tud dolgozni. A digitális zongoráknál a fő hangsúlyt a zongora funkcióra helyezik, az összes többi technikai tudás csak kiegészítő jellegű. Pld.: metronóm, felvétel funkció,egyéb hangszínek. Persze léteznek olyan digitális zongorák is, amelyekbe nagyon komoly kíséretautomatikát is építenek, de ettől a hangszer egy remek digitális zongora marad, ezeket nem hívjuk keyboardnak. Felépítésüket tekintve lehetnek fix helyre szánt (pl.: lakás, iskola) „szekrényes”,az akusztikus pianínóra vagy zongorára hasonlítók, illetve „hordozható” kivitelűek, hogy a zenészek tudják vinni a próbákra, fellépésekre. Ezeket a típusokat színpadi zongorának vagy „StagePiano”-nak hívjuk.


  • Zongoratanuláshoz milyen hangszert válasszak?
       A zongorázás egyik fő alapja a jó billentéstechnika. Amennyiben valaki szeretne zongorázni tanulni,elengedhetetlen, hogy már a tanulás kezdetén elkezdje tanár segítségével kialakítani ezt a technikát.Ez viszont csakis és kizárólag kalapácsmechanikán lehetséges. Hogy miért? Azért, mert egy szintetizátormechanikával szerelt hangszeren sokkal könnyebb a billentés, így a hangszer teljesen másképp reagál a mozdulatainkra, mint egy zongora. Nem lehet olyan finoman játszani vele, mint egy zongorán. Ha az ember ilyen hangszeren kezdi el a tanulmányait, nem alakul ki a megfelelő billentéstechnika, az ujjak mikromotoros mozgásai rosszul rögzülnek az agyban, és ezt később körülbelül ötször akkora energiával és oda figyeléssel tudjuk ki irtani magunkból, mintha egyből a jó mechanikán tanultunk volna. Ez különösen fontos gyerekeknél, akiknek a kezük még növésben,fejlődésben van. Az ő kezük úgy alakul, amilyen igénybevételnek van kitéve. Nagyon gyorsan tanulnak, ezért a rossz is hamar rögzül, ami miatt nem lesz sikerélménye, és esetleg elmegy a kedve a zongorázástól. Tehát ne kapkodjuk el a zongoratanulást, először mindig gondoljuk át, mit is szeretnénk pontosan, válasszunk szakértők segítségével egy számunkra megfelelő hangszert, esetleg konzultáljunk leendő zongoratanárunkkal. Az általános tapasztalat az, hogy kalapácsmechanikás hangszer megléte nélkül a gyerekeket nem veszik fel a zeneiskolába zongoraszakra. Persze digitális zongorából is sok fajta létezik, több árkategóriában. Ezeket a hangszereket üzletünkben ki lehet próbálni, szakértő kollégáink mindenkinek segítenek megtalálni a legmegfelelőbbet.


  • Vásárolunk-e használt hangszert?
      Használt hangszert semmilyen formában nem áll módunkban vásárolni; sem beszámítás, sem készpénzes átvétel, sem bizományos értékesítés keretében. Az üzletben és honlapunkon még előfordulnak használt hangszerek, és egyéb berendezések.


  • Vásárolunk-e használt hangszert?
      Használt hangszert semmilyen formában nem áll módunkban vásárolni; sem beszámítás, sem készpénzes átvétel, sem bizományos értékesítés keretében. Az üzletben és honlapunkon még előfordulnak használt hangszerek, és egyéb berendezések.


  • Mit jelent a billentésérzékenység vagy dinamikus billentyűzet?
       Mind a kettő ugyanazt jelenti, vagyis a következőt: a hangszer olyan hangosan szólaltatja meg a hangszínt, amilyen erősen leütöttük a billentyűt. A dinamika az egyik legfontosabb kifejező eszköz a zenében.


  • Mi a különbség a kalapácsmechanika és a szintetizátormechanika között?
       Szintetizátormechanika esetén a billentyűk alatt rugók dolgoznak, és ezek a rugók adják a billentyűk ellenállását, illetve tartják alaphelyzetben. A rugós billentés mindig könnyebb, mint a kalapácsmechanika, ezért nem ajánljuk zongoratanuláshoz. Ezeken nem tud kialakulni a helyes billentéstechnika. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a szintetizátor mechanika rossz, hanem egyszerűen csak másra való. Például egy 8 órán keresztül tartó folyamatos zenélésnél kíméletesebb a zenész kezéhez. Meg persze egy zenekarban szükség lehet vonós hangszínekre, orgona hangszínekre, egyéb szólóhangszínekre, amelyek megszólaltatásához nincs szükség kalapácsmechanikára. Kalapácsmechanika esetén nem rugók végzik a munkát, hanem a billentyűk úgy vannak kisúlyozva, mint a zongorák esetében, csak a kalapácsok nem húrt ütnek meg, hanem érzékelők vannak a billentyűk alatt, és így jön létre a hangképzés. Tehát a kalapácsmechanika az akusztikus zongora billentésének érzetét hivatott visszaadni. Ezért is fontos a klasszikus értelemben vett zongoratanulásnál. Természetesen itt is több fajta és minőségű mechanikáról beszélhetünk, ez általában márka-, és árfüggő.


  • Mi az a MIDI?
       A MIDI egy 1980.-ban született szabvány (Musical Instrument Digital Interface), amely lehetővé teszi két vagy több elektronikus billentyűs hangszer, hangmodul, valamint egyéb, ezekhez kapcsolódó eszköz, illetve számítógép összekapcsolását, egységes működtetését, szinkronizálását, ezeknek egymással való vezérlését. MIDI kapcsolat esetén az eszközök között nem a hangokat küldjük át, hanem csak az ún. „játéküzeneteket”, mint például: melyik hangot ütöttem le, mikor, milyen erősséggel, pedáloztam-e közben, stb… Például: ha van egy 1983-as kalapácsmechanikás hangszer, amiben még nem túl kiforrott a zongorahangszín, és van egy 2011-es két oktávos szintetizátorom gyönyörű zongorahanggal, akkor a kettőt összekötöm, és a kalapácsmechanikán játszom, miközben a csúcsminőségű szinti hangja szólal meg. Vagyis a kalapácsmechanikával vezérlem a szintetizátor agyát. Az elmúlt néhány évben elterjedt az USB MIDI kapcsolat, amelynek előnye, hogy gyorsabb az adatátviteli sebesség, hátránya viszont, hogy ilyen módon hangszer és hangszer közötti kapcsolat nem hozható létre. Ilyen módon hangszerünket csak számítógéppel tudjuk összekötni. Ezért komolyabb hangszerekbe mind az USB, mind pedig a DIN csatlakoztatási lehetőséget beépítik..


  • Általános ismertető csöves erősítőkről
      A csöves erősítők hangja melegebb, teltebb, mint a tranzisztoros társiaké, de ezért cserébe több odafigyelést is igényelnek. Akár évekig is szerviz mentesen üzemelnek, ha követjük a következőkben leírtakat: Az elektroncsövek erős fizikai behatásra könnyen megsérülhetnek, erre szállításkor figyeljünk oda! Figyeljünk az erősítőhöz csatlakoztatott hangfal/hangszóró megfelelő impedanciás csatolására! Bekapcsolás előtt várjuk meg, míg erősítőnk a szobahőmérsékletet felveszi, ha előzőleg egy alacsonyabb hőmérsékletű helyiségben volt, mert a hirtelen hőmérséklet-változás megrepesztheti az elektroncső burkolatát, és így bármilyen apró nedvesség tönkreteheti azt! Be-, és kikapcsoláskor figyeljünk oda a „Power” és a „Standby”- kapcsolók használatának helyes sorrendjére: Bekapcsolásnál: 1. Power - On, 2. Várjunk 1 percet 3. Standby – On Kikapcsolásnál: 1. Standby – Off, 2. Várjunk 1 percet 3. Power – Off Az előerősítő csöveinek élettartama használattól függően 2-3 év. Intenzív használatnál ez akár 1 évre is lecsökkenhet, ellenkező esetben azonban akár 5 év is lehet. Jelek, amelyekből következtethetünk erősítőnk előfokcsöveinek elhasznált állapotára: -Időszakos zajok (sercegés, zengés stb.) az erősítő bekapcsolása után, bemelegedéskor. -Túlzott fehérzaj vagy sistergés. -Tiszta hangzást nem lehet előállítani alacsony hangerőn sem. A végfokszekció elektroncsöveinek élettartama általában 2 év, amely erősen függ az általános használati hangerőtől és az üzemórák számától. Nagy hangerőn napi 3-4 óra játék heti 5-6 alkalommal, akár 6 hónapra is lecsökkentheti ezt az időtartamot. A végfokcsövek elhasználtságát jelzik: -Dinamika vagy hangerő csökkenés; hangzás ellágyulása. -Erős zümmögés.


  • Vásárolunk-e használt hangszert?
      Használt hangszert semmilyen formában nem áll módunkban vásárolni; sem beszámítás, sem készpénzes átvétel, sem bizományos értékesítés keretében. Az üzletben és honlapunkon még előfordulnak használt hangszerek, és egyéb berendezések.


  • Bolti árak kontra webshop árak
      A bolti áraink minimális mértékben eltérőek lehetnek a webshopban látott árakhoz képest. Ennek oka az, hogy igyekszünk komoly szakértelmet biztosítani vevőink számára, valamint extrém hosszú nyitvatartási idővel rendelkezünk. Minden nap,vasárnap is este 20h-ig is betérhetnek hozzánk, érthető módon ennek a díját kalkuláljuk bele bolti árainkba. Természetesen lehetőség van webshopunkban úgy rendelni, hogy személyes átvételt kér a vásárló, ekkor a webshop áron történik a számlázás. Webshop ügyintézés: Hétfő: 9.30-19 óráig Kedd-Csütörtök: 9.30-17.30 óráig Péntek: 9.30-16 óráig Tel.:06-1/210-0807 webshop@eldoradomusic.hu Webshop ár: A vételár mindig a kiválasztott termék mellett feltüntetett összeg, magyar forintban ( HUF) amely ha nincs külön jelölve, az általános forgalmi adót már tartalmazza. A termék ára tájékoztató jelleggel EUR-ban is feltüntetésre kerül. A termékek vételára nem tartalmazza a kiszállítás költségét. FIGYELEM! ÁRAINK TÁJÉKOZTATÓ JELLEGGŰEK! A TÉVEDÉS JOGÁT FENNTARTJUK!